Elek György kapta a Fodor István Elmékdíjat

A díj átadására szombat délben a Szatmárnémeti RMDSZ székházában került sor.

A Szatmár Megyei RMDSZ 2011-ben döntött a Fodor István Emlékdíj megalapításáról, melyet a tragikus hirtelenséggel, fiatalon elhunyt kitűnő újságíró és publicista emlékére hoztak létre. A díjat minden évben átadják egy, a szatmári magyar médiában tevékenykedő jeles újságírónak. A díjazott minden évben olyan médiaszakember kell legyen, aki a szakmaiság, a tisztánlátás, az objektív tájékoztatás mentén a Szatmár megyei magyarság igényeire odafigyelve végzi munkáját a megyei sajtóban. Munkája hasznos közösségerősítő szerepet is betölt, szellemiségében pedig követi Fodor István elkötelezettségét a megyei magyarság és a sajtó tisztelete iránt.

A 2013-as díjazásra szombat délben került sor az RMDSZ székházában, ahol Pataki Csaba, a Szatmár Megyei RMDSZ elnöke adta át a díjat Elek Györgynek, a Szatmári Friss Újság munkatársának. A rendezvényen felszólalt id. Fodor Lajos református lelkipásztor, az elhunyt újságíró édesapja, aki újra megragadta az alkalmat, hogy köszönetet mondjon a díj alapításáért, melynek segítségével fia emléke tovább él nem csak a családi körben, hanem az egész megyében.

Pataki Csaba az átadást megelőzően kiemelte: idén egy olyan újságíróra esett a választás, aki tevékenységével ugyanazt a vonalat követte, amit Fodor István is képviselt. Elek György a díj névadójának egyik tanító-mestere volt, sőt, több annál: legközelebbi barátja, szinte testvére volt, együtt járták éveken keresztül Szatmár megyét. A díjazott korrekt újságírást végzett 1992-ben megkezdett karrierje óta, emiatt is megérdemelten kapja a díjat.

Elek György meghatottan elevenítette fel barátságuk kezdetét, a közös munkát és a közösen eltöltött szabadidőt is. Megköszönte a díjat, és elmondta azt is, hogy miért társul szomorúság az elismerés miatt érzett öröm mellé. - Jobban örülnék annak, ha a díjat Fodor István 40 éves munkássága után alapították volna - mondta a díjazott.

A díj átadását követő koccintáson egykori kollégák, ismerősök emlékeztek Fodor Istvánra. Kereskényi Gábor örök optimistaként ismerte meg az újságírót és csodálta írásait, melyekben nem településekről, hanem emberekről írva adott hírt a megye különböző pontjairól, mások végtelen nyugalmára, közvetlenségére emlékeztek.